Felső nyaki régió

A nyirokcsomó szerkezete[ szerkesztés ] Felső nyaki régió és alak[ szerkesztés ] A nyirokcsomók legnagyobb átmérője 1 mm és 3 cm között van. A nagyobbak általában bab alakúak. Domború szélük mentén lépnek be a nyirokcsomóhoz vezető nyirokerek vas afferensaz ellenkező széli behúzódott részen, kapun hilum keresztül lép ki néhány — előbbieknél jóval nagyobb — elvezető felső nyaki régió vas efferens. Utóbbin lépnek be és ki a nyirokcsomót ellátó vérerek.

Kötőszövetes váz[ szerkesztés ] A nyirokcsomónak rostos kötőszövetből álló tokja van, ami a kapunál megszakadva bocsátja az itt áthaladó képleteket. A tokból kötőszövetes gerendák trabecula nyomulnak be a belső állományba. A rostos kötőszövetes tokhoz és gerendákhoz rögzül a nyirokcsomó finomabb, retikuláris kötőszövetből álló alapváza. Ezt finom rácsrostokból álló hálózat és annak csomópontjaiban elhelyezkedő nagy, sokszögletű retikulumsejtek alkotják.

Jelenlegi hely

Ülő csípő fájdalom retikulumsejtek fix nagy falósejtekként is funkcionálnak, a szinuszok üregeiben kihorgonyzódva is megtalálhatók, így fontos szerepük van a szűrőrendszer alkotásában. A nyiroksejtek elrendeződése[ szerkesztés ] A nyiroksejtek elrendeződését alapul véve a nyirokcsomón kéregállományt, velőállományt és a kettő közötti átmeneti zónát lehet megkülönböztetni.

A kéregállományban a nyiroksejtek viszonylag tömötten helyezkednek el, de tüszős elrendeződést is mutatnak. A tüszők nem élesen határolódnak el a közöttük lévő nyiroksejtállománytól, gömb alakú képződmények, egy külső tömöttebb magelrendeződésű és egy belső lazább magelrendeződésű részből állnak. Ettől szövettani készítményeken - főleg kis nagyításoknál - a külső rész sötétebben, míg a belső világosabban festődőnek felső nyaki régió.

Mi okozhat nyakon tapintható csomókat?

Ez valójában azt jelenti, hogy a tömöttebb részen a sejtek citoplazmája viszonylag kevesebb a maghoz képest és a sejtek kisebbek, ízületi fájdalom és gyulladás a lazább részen a sejtek citoplazmája több felső nyaki régió maghoz képest és a sejtek nagyobbak; emellett a magok szerkezetének tömöttségében is különbség van a két rész között.

A nagyobb sejtméret és a lazább magszerkezet a sejtek nagyobb aktivitására utal. A nyiroksejtek szaporodása valóban a belső, lazább szerkezetű részben történik centrum germinatívum. A tüszőknek ez a része annak hatására alakul ki, hogy az immunrendszer immunválaszt kiváltó idegen anyagokkal antigén találkozik.

Ezek a másodlagos nyiroktüszők.

Cervicalis régió (nyaki szakasz)

Amíg a centrum germinatívum kialakulását az antigén inger nem váltja ki, a tüszők egységesen tömöttebben elrendeződött kis sejtekből állnak.

Ezek az elsődleges nyiroktüszők.

• Kismedencei ízületek kezelése
• A betegek kötelezettségei és jogai A gerinc anatómiája A gerinc spina csigolyákból vertebra épül fel; 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki csigolyából, továbbá a kereszt sacrum - és farokcsontból coccygeumamik további csigolyák összecsontosodott egységei.
• Kenőcs a csípőízület coxartrózisára
• Gerinces Magazin » A gerincbetegségek okai és tünetei
• Hogyan lehet enyhíteni a fájdalmat a csípőízület coxarthrosisában

Az átmeneti zónában a nyiroksejtek elrendeződése viszonylag tömött, de tüszők nem találhatók. Itt találhatók a nyirokcsomókban a T-limfociták.

Ezek azonban csak különleges eljárásokkal különíthetők el a nyiroksejtállomány nagy részét kitevő B-limfocitáktól. A velőállomány az előbbieken belül, a kapu szomszédságában helyezkedik el.

Lazább szerkezetű az előbbi kettőnél, mert viszonylag keskeny nyiroksejtkötegek és a közöttük lévő szinuszok hálózatából áll. Az antigének hatására aktiválódott, immunglobulinok termelődésére átalakult B-sejtek, a plazmasejtek a nyirokcsomóban főleg itt találhatók meg. A szinuszrendszer[ szerkesztés ] A szinuszok endotélsejtekkel bélelt rések, üregek a környező tömöttebb nyiroksejtállományban.

Nincs önálló érfalszerkezetük. Ezek a rések biztosítják a nyirok áramlását a felső nyaki régió keresztül.

Sejtjeiknek fontos szerepe van a nyirok szűrésében is, mivel mind az endotélsejtek, mind a szinuszok üregében kihorgonyzott nagy falósejtek képesek a szemcsés vagy kolloidális természetű idegen anyagok bekebelezésére.

A kötőszövetes tok képződményei mentén helyezkednek el.

Axialis (centrális vagy lokális) nyaki fájdalom: a cervicalgia

A tok alatti rés a széli szinusz. A nyiroksejtállományba benyomuló kötőszövetes gerendák mentén hatolnak át a kérgen és az átmeneti zónán a gerenda menti trabekuláris szinuszok. Ezek a velőszinuszokba ömlenek. A velőállományban a szinuszok a nyiroksejtkötegek mentén hálózatot képeznek.

A szinuszok által elfoglalt tér itt viszonylag nagy a nyiroksejtekéhez képest. A velőszinuszokból szedődnek össze az elvezető nyirokerek. A felső nyaki régió keringése[ szerkesztés felső nyaki régió A nyiroksejtek a nyirokszervekben - így nagy mennyiségben a nyirokcsomókban - termelődnek. Innen az összeszedődő nyirokereken keresztül bekerülnek a vérkeringésbe, és a vérrel jutnak el a test különböző részeire, ahol hatásukat kifejthetik.

A nyirokcsomókat ellátó ereken keresztül a vérkeringésből újra visszakerülhetnek a nyirokcsomókba.

Ezt az utat többször is megtehetik, mintegy őrjáratozva a nyirokkeringésen és vérkeringésen keresztül. Ez elsősorban a T-limfocitákra jellemző, mivel a B-limfociták a nyirokcsomókban termelt immunglobulinokon keresztül is az egész szervezetre kiterjedő hatást tudnak kifejteni. A nyirokcsomókat ellátó erek speciális szakaszán - az úgynevezett magas endotélű venulákon - keresztül pedig a nyiroksejtek éréséhez és aktiválásához szükséges anyagok jutnak el a nyirokcsomókba.

A két rendszer szoros funkcionális egysége tehát ebben a működésben is megmutatkozik. Testtájéki regionális nyirokcsomók[ szerkesztés ] Regionális nyirokcsomók. Az emberben kb. A jellemző csoportokat a szócikk következő része foglalja össze. A fej és a nyak nyirokcsomói[ szerkesztés ] nyaki nyirokcsomók elülső nyaki nyirokcsomók Ezek a csomók a — a felületi és a mély — a sternocleidomastoideus izmok felett és alatt találhatók.

A torok belső struktúráinak, a garat hátsó részének, a manduláknak és felső nyaki régió pajzsmirigynek a nyirkát szűrik.

A nyaki nyirokcsomók szonográfiás értékelése

Felső légúti fertőzések során gyakran megduzzadnak. Az orrüreg és a hátsó pharyngeális régiók nyirkát szűrik. Az arc alsó kétharmadából, beleértve a felső és alsó állcsontokat is, valamint a nyelvből érkező nyirokutak vezetnek ide. Az alsó ajak és az alsó metszőfogak nyirkát szűrik.

Hol és hogyan helyezkednek el a fej-nyak területi nyirokcsomók?

A felső végtag nyirokcsomói[ szerkesztés ] Néhány nyirokcsomó előfordul a könyökárokban és a medialis nagy bőrvéna mentén. A legjelentősebb nyirokcsomócsoport azonban a hónaljárokban van, ahova a mell egy részének nyirokelvezetése is irányul, így a mellrákok áttétei nagy gyakorisággal itt jelennek meg.

Ugyancsak jelentős nyirokcsomócsoport van a mellizmok között és szélénél.

A nagy mellizom oldalsó szélénél található a Sorgius-féle nyirokcsomó, amelyre az emlőmirigy kóros folyamatai szintén gyakran ráterjednek. Az alsó végtag nyirokcsomói[ szerkesztés ] Néhány nyirokcsomó a térdhajlatban. Felszínes és mély nyirokcsomók a lágyékhajlatban.

A felszínes csoport jól tapintható. A kismedencei nyirokcsomók[ szerkesztés ] Részben a nagyerek mentén helyezkednek el, részben a kismedencei szervek mentén.

• Életkorral összefüggő térdfájdalom
• A nyirokcsomók a szervezetben elszórtan, a nyirokerek mentén elhelyezkedő, a nyirokrendszer részét képező szervek.
• Melegítő kenőcs ízületekre
• Gerinces Magazin » Nyaki gerincproblémákhoz társuló tünet – és panaszegyüttesek
• Hogyan lehet gyorsan enyhíteni a fájdalmat az osteochondrosisban

Ez utóbbiak közül anyaméh melletti kötőszövetes térben parametrium találhatók jelentősége, hogy a méhnyak vagy a méh rosszindulatú daganatai viszonylag korán adhatnak ide áttéteket. Hasüregi nyirokcsomók[ szerkesztés ] Igen bőséges nyirokérhálózat és nyirokcsomórendszer van a bélfodorban.

Fontos szerepük van a felszívódott felső nyaki régió elvezetésében. Nyirokerek és nyirokcsomók találhatók a nagyerek mentén. A nyirokerek a nyirokciszternába cysterna chylibe szedődnek össze és a mellvezetéken ductus thoracicus keresztül vezetődnek a bal vénás szögletbe. Mellüregi nyirokcsomók[ szerkesztés ] A tüdő kötőszövetes sövényeiben, a tüdőkapu környékén, a gátorban a légcső és a nyelőcső mentén, a szívburok parietalis lemezében, a mellkasfalon a szegycsont mentén és a bordaközökben találhatók fontosabb csoportok.