Húzza a nyakát
Tartalom
Állattenyésztés, állattartás Világszerte előforduló, jellegzetes hámképletek keletkezésével, bőr-és nyálkahártya-kiütésekkel járó vírusos baromfibetegség.
Mikor forduljak szakemberhez a 0-4 hónapos babámmal?
Baromfihimlőben megbetegedhet a tyúk, a pulyka, a gyöngytyúk, a galamb, a fürj, a fácán, a fogoly, de díszmadarakban kanári, papagájféléksőt vadmadarakban is előfordul. A vízimadarak, a kacsa és a liba csak egészen ritkán, kivételesen betegedhetnek meg. A fogékony baromfifajok bármely életkorban és évszakban megkaphatják, ősszel és húzza a nyakát azért gyakoribb és súlyosabb a betegség, mert ilyenkor gyakoribbak a baktériumos szövődmények is.
A kórokozó ellenálló képessége nagy, a külvilágban főként beszáradt állapotban hónapokig, akár évekig megőrzi fertőzőképességét. Ennek azért is nagy jelentősége van, mert ha a korábban fertőzött állatok helyére új állományt hozunk, a terület megfelelő fertőtlenítésének elmaradása esetén a behozott állatok is megbetegszenek.
A madárhimlő-vírusok mindegyike egy nemzetséghez Avipoxvírus tartozik, de különböző változatai típusai vannak, melyek megbetegítő képessége is különböző.
Figyelmeztető jelek
A vírus változatai: a tyúk, a pulyka- galamb- fürj- kanári- papagájhimlő vírus, de további változatok is vannak. Ezek megbetegítő képessége jelentősen különbözik egymástól.
Mindegyik változat többnyire csak egy húzza a nyakát, a neki leginkább megfelelőt képes megbetegíteni, de vannak olyanok is, melyek két-vagy több madárfajt is megbetegíthetnek pl. A tyúkhimlő vírusa főként a csirkére veszélyes, de megbetegítheti a pulykát, a fácánt, a kanárit, sőt a vadon élő madarakat is.
A szülői aggodalmak mely esetekben lehetnek megalapozottak? Nem szeret a hátán feküdni? Hasra fektetéskor sokat sír?
A galambhimlő természetesen a galambokban okoz súlyos tüneteket, de enyhébben lefolyó betegséget a tyúkfélékben is okozhat. Cikkünkben most csak a tyúkhimlővel foglalkozunk. A kórokozó a fertőzési kapuk bőr, légcső nyálkahártyája hámsejtjeiben szaporodik el, ezek a sejtek elfajulnak. Ebben a stádiumban a folyamat még észrevétlen marad, mert látható tünetek még nincsenek.
A további folyamatok főként attól függenek, hogy az illető madárfaj rá nézve a vírusnak melyik változatával fertőződött. A tyúkfélék homológ, vagyis egymásnak megfelelő vírussal történő fertőződése után a bőrben vagy a nyálkahártyákon elszaporodó vírus bejut a véráramba húzza a nyakát a belső szervekbe is, ahol még jobban elszaporodik.
A tyúkfajra nézve heterológ, vagyis egymásnak meg nem felelő vírussal történő fertőződéskor a kórokozók nem jutnak a véráramba, csupán a fertőzési kapuban szaporodnak el pl.
- Amit a mozgásfejlődésről tudni kell :: seguimossiendolasmismas.es
- Figyelmeztető jelek :: seguimossiendolasmismas.es
- A bal vállízület artrózisa
A betegség súlyossága azonban nem csak attól függ, hogy az állatokat milyen törzs fertőzte meg, hanem függ a vírustörzs kórokozó-képességének erősségétől, a szervezet ellenálló képességétől és a környezeti tényezőktől is pl. Valamely állomány fertőződése bekövetkezhet fertőzött, esetleg átvészelt, de vírushordozó állatok behozatalával, de a fertőzést közvetíthetik ragályhordozó tárgyak, vérszívó rovarok főként szúnyogokkullancsok is.
Görcsöl a nyaka? Ezek a lehetséges okok
Állományon belül az állatok fertőződhetnek egymástól, a betegektől származó pörkökben vagy bélsárban lévő kórokozóktól, ha azok bőrsérülésekbe kerülnek, de vírust tartalmazó ivóvíztől, takarmánytól is. A betegség súlyosabb formában jelentkezik gyenge ellenálló képességű, vitaminhiányos vagy más betegséggel főleg mycoplasmosissal terhelt állománynál.
Oldal kiválasztása A csecsemő mozgásfejlődése A tanácsadásokon, vizsgálatokon és a kezelések alatt derült ki számunkra, hogy sok szülő nem tudja hogyan is néz ki a szabályos kúszás, mászás, stb. Ezért arra gondoltunk, hogy összeállítunk egy olyan cikket melyben kiderül milyen egy csecsemő szabályos mozgásfejlődése és milyen eltérések jelentkezhetnek. Az egyéni fejlesztések és kezelések mellett érdekes volt látni a baba, kúszó-mászó és tipegő csoportos tornákon, hogy a hasonló korú babák hogyan végzik az egyes mogásformákat.
A betegség lappangási ideje nap. A klinikai tünetek alapján a betegségnek négy alakja van: bőrkiütéses, nyálkahártya-kiütéses, vegyes és heveny vérfertőzéses forma. A formák gyakran egymástól élesen nem különíthetők el. A bőrkiütéses forma esetében a húzza húzza a nyakát nyakát tollal nem borított részein taraj, fül, áll-és toroklebenyek, szemhéj, szájszeglet, orrnyílások, csőr közelében kezdetben, akár már a fertőződés utáni 4.
Vannak esetek, amikor az elváltozások az egész fejet érintik. Ezek a csomócskák növekednek, sima felületük egyenetlenné, repedezetté változik, kissé felpuhulnak, színük sárgás lesz. Ha ezeket megnyitjuk, belsejükben apró hólyagokat, később sárgás, kenőcsös anyagot észlelünk.
Ritkábban láthatók elváltozások a szárnyak belső felületén, a lábakon és a kloakanyílás környékén, de húscsirkéknél a kiütések akár járványszerűen is előfordulhatnak tollal fedett testrészeken is.
Elváltozásokat általában a fej tollal nem fedett részein látunk, de vannak esetek, amikor a csomócskák az egész fejet beborítják. Böő István felv. A legfeljebb borsó nagyságú göbök össze is olvadhatnak, ilyenkor akár dió nagyságú, egyenetlen felületű, dudoros, akár málnaszemhez, sőt karfiolhoz hasonló képletté nőhetnek, melyek később beszáradnak, pörkösödnek majd ellökődnek.
A folyamat gyógyulásával hét múlva a göbök beszáradnak, pörkösödnek, végül ellökődnek, helyükön új hám képződik. Ennél nagyobb baj, hogy gyengül az állatok ellenálló-képessége, ez pedig növeli a különböző társfertőzésekre való hajlamot. A nyálkahártya-kiütéses forma már sokkal kellemetlenebb, rosszindulatúbb, nemegyszer akár nagyobb mérvű elhullást is eredményezhet. A csomócskák növekednek, egymással összefolynak, húzza a nyakát, az alaphoz erősen tapadó fibrines felrakódások alakulnak ki.
Ezek az állatok enni sem tudnak, lesoványodnak.
Az izmok fejlődése a babáknál
A kötőhártyát sűrű váladék borítja, ez olyan fokú lehet, hogy a szemgolyó akár el is sorvadhat. A szemgolyó akár el is sorvadhat dr.
Vegyes formánál ugyanabban az állományban vagy egyedben egyidejűleg jelentkeznek a bőrkiütéses és a nyálkahártya-kiütéses forma tünetei. A heveny vérfertőzéses formánál az állatok klinikai tünetek, vagyis húzza a nyakát kiütések nélkül, mindössze pár napi szomorkodás, lázas állapot után pusztulnak el. A betegséget átvészelt állatok specifikus védettségre tesznek szert, ez rendszerint húzza a nyakát végéig megvédi őket az újabb fertőződéstől, már nem betegszenek meg, azonban vírusgazdák, így környezetükre nézve veszélyesek maradnak.
Ezek a tyúkok a himlőt évről-évre fenntartják az állományban. Kizárólag csak a tünetek alapján biztosan nem diagnosztizálható, nem különíthető el, ezért a diagnózishoz laboratóriumi vizsgálatra van szükség. A baromfihimlőt gyógykezelni nem lehet, bármilyen kezelés legfeljebb a tünetek enyhítésére és a szövődmények kivédésére irányulhat.
Oltás általában 3-hónapos életkor betöltése után, de legalább 2-hónappal a tojásrakás megkezdése előtt. Amennyiben nagy a veszélyeztetettség, ha a közelben a betegség felütötte a fejét, az immunizálást hetes életkorban is elvégezhetjük, de a tojásrakás előtt 2-hónappal meg kell ismételni a fájdalom minden ízületben egyszerre már nem!
A betegség megállapítása után a beteg és a még egészségesnek látszó állatokat el kell különíteni. A megbetegedett állományt haladéktalanul vakcinázni kell.
A fej emelése a babáknál – Mikortól tudja megemelni, megtartani a fejét?
Legyengült, főként baktériumos társfertőzésekkel sújtott állománynál jó hatású lehet széles-sávú antibiotikumok pár napos adása takarmányban vagy ivóvízben az állatorvos javaslata szerint.
Kicsi, pár darabos állománynál szóba jöhet a bőrkiütések szárító, fertőtlenítő, jódos ecsetelése, a szájüregi felrakódások óvatos eltávolítása, ezek helyének híg jódtinktúrás, glicerines, bórsavas, kamillateás ecsetelése.
A baromfihimlőnek közegészségügyi vonatkozása nincs, az ember a kórokozó iránt nem érzékeny.
